A szmog kialakulása és hatása
A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd (smoke+fog). A földrajzi és időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyezőanyagoktól függően kétféle szmogot különböztetünk meg. Az egyik a London-típusú szmog (téli szmog) redukáló hatású, mely a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Oka nagy mennyiségű korom kerül a levegőbe, mely a porrészecskékkel együtt kondenzációs magok kialakulásához vezet, ami a SO2 oldódásával savas kémhatású lesz és savas eső, köd képződik. Kialakulásának feltétele: szélcsend, magas légnyomás, magas páratartalom, légszennyezettség. A feltételek alapján elmondható, hogy a körülmények leginkább télen fagypont körüli hőmérsékleten kedveznek a kialakulásához. Egészségre gyakorolt hatása: asztma, tüdőödéma.
Londonban 1952 decemberében volt tapasztalható egy igen súlyos példája, amikor öt napon át füstköd borította a várost. Ezen a héten négyezerrel több ember halt meg, mint más években ugyanebben az időszakban.
A másik a Los Angeles-típusú szmog (nyári szmog) oxidáló hatású. Kialakulásának feltétele az erős ultraibolya sugárzás, a járművek szennyezőanyagainak kibocsátása (CO, NOx) és a légmozgás hiánya. A szennyezőanyagok az ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai reakciót indítanak el, amelyek során NO2 és O3 majd szabadgyökök, hidrogénperoxid és PAN keletkezik. Ezen anyagok hatására létrejön a füstköd. Általában a reggeli csúcsforgalom idején kezdődik, a koncentációmaximumot a déli órákban éri el. Ez a típusú füstköd 25-35 oC hőmérséklet, alacsony páratartalom és szélcsend esetén jön létre.
Egészségre gyakorolt hatása: irritálja a nyálkahártyát, az ózon károsan hat a növényekre, állatokra és emberekre. Ezt a típusú szmogot először 1985-ben észlelték Magyarországon.
Szmogkatasztrófáról akkor beszélünk, ha a szmog következtében tömeges megbetegedések fordulnak elő, esetenként a halálesetek számának gyakoribbá válásával. Az áldozatok jellemzően a lakosság legérzékenyebb csoportjai, így az idősek, a fiatalkorúak és csecsemők, valamint a keringési és légzőszervi megbetegedésben szenvedők.
A szmogriadó intézkedések rendszere, amelyet súlyos szmog esetén, a lakosság egészségének megóvása érdekében rendelnek el. Hazánkban füstköd-riadóra akkor kerül sor, ha a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet). A füstködriadó elrendelését magyarországon a 306/2010-es kormányrendelet szabályozza. A szmogriadót a közegészségügyi, közlekedési hatóság, valamint a környezetvédelmi felügyelőség véleménye alapján, a meteorológiai előrejelzések figyelembevételével kell elrendelni. Azokon a településeken, ahol szmoghelyzetek előfordulásával számolni kell és a légszennyezettség mérésének feltételei adottak, ott szmogriadó-tervet kell készíteni. Szmoghelyzet esetén ennek a szmogriadó tervenek megfelelően tájékoztatni kell a lakosságot és a tervben foglaltaknak megfelelően korlátozni, vagy tiltani lehet a légszennyezőanyag kibocsátást. A részletes szabályokat a kormányrendelet mellékletei tartalmazzák.
Forrás: wikipédia.hu. origo.hu, webbeteg.hu, legszennyezes.hu
B. A.